udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 291 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-291

Névmutató: Tomcsa Sándor

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. december 30.

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

1997. július 3.

Tomcsa Sándor /1897-1963/ írónak bronz mellszobrot szeretne állíttatni Székelyudvarhely. Erre a célra várnak adományokat, egyben pályázatot írtak ki a szobor elkészítésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

1997. október 23.

Idén ünnepli Székelyudvarhely múzeuma fennállásának 200. évfordulóját, erről nyilatkozott a lapnak Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 1797-ben írta össze az akkori gyűjteményt, a szertár, az éremtár és a könyvtár állományát Zilahi Sebes János professzor. Azóta a gyűjtemény állandóan növekedett. 1897-ben a gyűjteményt a városháza akkor felavatott dísztermében helyezték el. Haáz Rezső lett a múzeum igazgatója, aki szenvedélyesen gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A múzeumot 1949-ben államosították. 1994 óta a múzeumhoz tartozik a városban lévő Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszoba, továbbá ők patronálják a Székelyszentléleken levő tájházat. A múzeum levéltári anyagának egy részét, a privilégiumi leveleket Bukarestbe szállították, a legértékesebb részt, a "székely láda" anyagát Kolozsvárra vitték. A múzeum dokumentációs könyvtárának felelőse Róth András, helytörténettel Zepeczáner Jenő és Hermann Gusztáv foglalkozik. 1990 júniusában megalakították a Haáz Rezső Kulturális Egyesületet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

1997. december 21.

Dec. 21-én, vasárnap Székelyudvarhelyen Művelődési Ház bejárata előtt felállították Tomcsa Sándor mellszobrát, Székely József helyi szobrászművész alkotását. Száz esztendeje született a jeles novellista és drámaíró, az ismert humorista. Az avatáskor Szász M. Attila tanár, a műkedvelőket tömörítő Tomcsa Kisszínház rendezője csoportjával jeleneteket adott elő az író műveiből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1998. november 6.

November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

1999. június 11.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a jövő héten kezdi el az 1999-2000-es színházi évadra való felkészülést, közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. A következő napokban megérkeznek a Küküllő-parti városba a színház saját, leszerződtetett előadóművészei, szám szerint 12-en, és megkezdik Carlo Goldoni Két úr szolgája c. művének olvasópróbáit. A bemutató nem Székelyudvarhelyen, hanem egy egervári színházi fesztivál keretében lesz, júl. 8-án. Itthon az előadást először szept. 24-én, egy háromnaposra tervezett színházi ünnep keretében tekintheti meg a közönség. /Készülnek az első évadra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

1999. június 24.

Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1999. szeptember 15.

Sajtótájékoztatón számolt be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vezetősége az elmúlt évadban szerzett tapasztalatokról, illetve terveikről. Merő Béla rendező elmondta, hogy minden kezdő színház ifjúsági színház kell hogy legyen. Akkor lesz igazi közönsége a színháznak, amikor a mostani gyerekek felnőnek. Fontosnak érezte, hogy a többségi nemzet kultúrája is jelen legyen színházunkban: műsorra tűztek egy Caragiale-darabot. /Színház mindenkinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

1999. október 13.

Székelyudvarhely újra színházi város, társulata Tomcsa Sándor nevét viseli. Szeptember 23-án, az évadnyitón, kétszer is megostromolták a székelyudvarhelyi színházat. Reggel és délután is végeláthatatlan sorban jöttek a gyermekek, tanítóik, tanáraik kíséretében, s minden áron be akartak jutni a színültig telt terembe. Híre ment ugyanis: a Hókirálynő rendkívül szép, igazi meseelőadás. - Az udvarhelyi színházhoz szegődött inaskodni egy sor főiskolás színészjelölt. /A színház ostroma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1999. október 16.

Székelyudvarhely újra színházi város, társulata Tomcsa Sándor nevét viseli. Szeptember 23-án, az évadnyitón, kétszer is megostromolták a székelyudvarhelyi színházat. Reggel és délután is végeláthatatlan sorban jöttek a gyermekek, tanítóik, tanáraik kíséretében, s minden áron be akartak jutni a színültig telt terembe. Híre ment ugyanis: a Hókirálynő rendkívül szép, igazi meseelőadás. - Az udvarhelyi színházhoz szegődött inaskodni egy sor főiskolás színészjelölt. /A színház ostroma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1999. november 2.

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház első teljes évadjának második premierje vígjáték, Carlo Goldoni a Két úr szolgája című komédiája. A sikeres előadás rendezője a magyarországi Gáspár Tibor. /Thália új hajlékában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. december 7.

A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1999. december 23.

Dec. 20-án tartotta meg Merő Béla, a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ művészeti vezetője a társulat munkájának éves értékelését. Előadásaikat mintegy 7500 személy látta, idén 540 személy váltott bérletet. A költségvetés jóváhagyása után a tizenhárom fős társulat munkához látott. Ebben az évben 63 előadást tartottak, köztük öt bemutató is volt. A turnékat is belevéve tizenhatezer ember látta az előadásokat. - Udvarhelyen negatívumok is vannak, nem minden sikerült úgy, ahogy tervezték. A társulatot a következő év elejére két fesztiválra is meghívták, egy szűkebb stáb pedig az Egyesült Államokból, Svédországból és Ausztriából kapott meghívást. Természetesen a magyarországi turnék sem maradnak el. Időközben létrejött a Színházpártoló Egylet is. A Magyar Kulturális Nemzeti Örökség Minisztériuma 700.000, az Illyés Alapítvány pedig 400.000 forinttal támogatta a társulatot. Egy magyarországi vállalkozó, Rábaközi István a jövő év elején 800.000 forinttal támogatja a színházat. /A színháznál nem minden sikerült úgy, ahogy eltervezték. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

2000. február 12.

1999 óta színművészeti szakosztály is van a Dr. Palló Imre Szakközépiskolában, Székelyudvarhelyen. Romániában csak néhány színművészeti osztály létezik (az egyik Csíkszeredában). A szakképesítést a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színészei vállalták. Nem színészeket képeznek ebben az osztályban, hanem színházértő embereket, akik majd a felsőoktatás révén válhatnak színészekké vagy színikritikusokká. /Zsidó Ferenc: Színművészeti osztály Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2000. február 29.

Megtartotta idei első bemutatóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Műsorra tűzték Noel Coward Vidám kísértet című darabját. A meghívott rendező, Lohinszky Lóránd, érdemes művész elmondta, hogy Merő Béla művészeti vezető meghívására utazott januárban Udvarhelyre. A darabot ő választotta, a szereplőket szintén. /Vidám kísértet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2000. május 9.

Máj. 5-én tartotta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház évadjának hetedik bemutatóját. A Kós Károly-Zalán Tibor-műnek, Az ország, az építő című kétrészes történelmi víziónak műsorra tűzése a millenniumi esztendőben igen szerencsés döntése volt a társulatnak. /Bálint Rozália: Sűrített történelemlecke. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2000. május 17.

Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2000. június 9.

Elekes Gyula ismert tűzzománcművész több hónapja elvállalta a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatását. Elmondta, hogy párhuzamosan építkezik a Tomcsa Sándor Színház, mellette a táncműhely, amely szintén profi csoportosulás. Működik még a kórus, van koncertterem, kiállítóterem is. Létezik a Hyperion Alapítvány, a Humánreform szervezésében, külföldi, főleg magyarországi előadók segítségével. Elekes Gyula célja: visszacsalogatni az udvarhelyi lakosságot. Egyfolytában pályáznak alapítványoknál, keresik a támogatókat. Nagy segítséget nyújtottak az udvarhelyi cégek, nagyvállalatok. /Oláh István: Tűzzománc és közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2000. június 9.

Merő Béla a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója sajtótájékoztatón számolt be a társulat gondjairól és sikereiről. Az 1999/2000-es évadban több mint 100 előadást játszottak, turnéztak, vendégszerepeltek és fesztiválokon vettek részt Magyarországon, valamint Kassán. Mérő Béla ismertette a következő évad műsortervét is, melynek összeállításánál törekedtek arra, hogy minden műfaj képviseltetve legyen. /Fülöp Zsófia: Udvarhelyi összegzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-291




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék